Andrea Riseborough még október 14-én, szombat este megjelent a 2017-es BFI London Film Festival Awards-on, amit a Banqueting House-ban rendeztek meg a brit fővárosban.

A 35 éves színésznő a díjátadóra egy romantikus stílusú, de egyben mégis vagány és különleges összeállítást választott. Andrea egy nude alapszínű, teljesen átlátszó, hosszú ujjakkal és uszállyal kiegészített, valamint virágmintákkal díszített Ralph & Russo Couture estélyit viselt a 2016-os őszi/téli kollekcióból. Magának a ruhaválasztásnak örültem, mert fantasztikusan néz ki az alkotás, látszik, hogy nagyon aprólékosan és gondosan lett kidolgozva, a virágminták pedig tényleg gyönyörűek voltak és remekül feldobták a végeredményt. Éppen ezért nagyon sajnálom, hogy a stylinggal elrontották ezt a gyönyörű tervezést, mert ennél sokkal többet érdemelt volna, akárcsak a színésznő. Bár nekem kifejezetten tetszett a hosszú, élénk lila Balenciaga combcsizma, amit remekül meg tudott villantani az átlátszó ruha alól, szóval nem ez volt a gond számomra, bár egy másik színnek jobban örültem volna. Sajnos nekem a nude színű body rontotta el, ami inkább alakformáló volt szerintem, hiszen rövidnadrágos megoldást használtak, ahogy azt a ruha alól láthatjuk is, ez pedig iszonyatosan zavaró volt számomra és a végeredményt elég jól sikerült elrontania. Még ha egy miniruhát viselt volna az estélyi alatt, vagy csak simán egy a bőrszínével megegyező fehérneműt, még az is jobb lett volna ennél. Az alsórész színe sajnos egyáltalán nem egyezett meg a bőrszínével, valamint a ruhához sem igazán passzolt, szóval ez egy hatalmas nem tőlem. Kicsit visszatérve a csizmához; ahogy írtam nekem eléggé tetszett a szokatlan párosítás, tényleg nagyon egyedi volt és úgy gondolom, hogy a színésznő vagányabb stílusához tökéletesen passzolt és el is tudta adni számomra, az egyedüli gondom ezzel kapcsolatban tényleg csak a színválasztás volt, mert ez az élénk árnyalat nem igazán illet bele az összképbe. A ruha szabás egyébként hibátlan volt, mivel Andrea kecses alakját végig nagyszerűen követte, a vékony derekára és a csípőjére is elég nagy hangsúlyt fektettek, plusz a lábait is meg tudta villantani. A színvilág is rendben volt, igaz jobban örültem volna, ha nem lett volna átlátszó a ruha, főleg az alakformáló miatt szerettem volna ezt igazából. A nude alapszín nem lett ugyan a kedvencem, de hála a virágminták sötétebb árnyalatának nem olvadt egybe a színésznő bőrszínével és szépen kiegészítették egymást. Szóval a tanács, amit most adnék Andrea-nak és a stylistjának az az lenne, hogy legközelebb kicsit jobban figyeljenek a színek kombinálására. A megjelenését egy pár élénk lila Balenciaga magassarkú combcsizmával, illetve Fernando Jorge ékszerekkel egészítette ki és tette teljessé. A rövid haja szabadon maradt, amit egyenesre vasalva viselt. A sminkje egyszerű, de mégis mutatós lett; a szemeit barna szemhéjpúderrel és műszempillával emelték ki, az arcát kontúrozták, míg az ajkaira bordó matt rúzs került.

Andrea pár nappal később, október 17-én, kedd este hivatalos volt a 'The Death of Stalin' londoni premierjén, amitnek az Odeon Leicester Square adott otthont.

A brit színésznő ez az alkalommal egy nagyon fiatalos és kacér, retró stílusú szettben lépett a vörös szőnyegre, ahol remekül nézett ki. Andrea egy hófehér, fekete, kontrasztot alkotó mintázattal és átlátszó részekkel díszített Schiaparelli Couture miniruhát viselt a 2017-es őszi/téli kollekcióból. Nos nekem személy szerint ez a választása sokkal jobban tetszett, sőt maga volt a megtestesült tökéletesség. Nagyon tetszett, ahogy megidézte a 60-as éveket és jól láthatóan a híres modell, Twiggy stílusából inspirálódtak a stylistjával, ami remek döntésnek bizonyult, hiszen jól láthatóan nagyon magabiztosan viselte az outfitet, illett is hozzá és tényleg sikerült megidézni azt az időszakot. Szóval engem teljesen levett a lábamról és sikerült az előző kicsit rosszabb megjelenése után újból meggyőznie arról, hogy tud ő is, ha akar. Egyébként nagyon szeretem a színésznőben, hogy nem fél az új dolgok kipróbálásától, szívesen lép ki a komfortzónájából, aminek köszönhetően egyáltalán nem válnak a megjelenései kiszámíthatóvá és monotonná, szóval ezt tényleg értékelem benne és természetesen a stílistjában is. A ruha szabás egyébként elég visszafogott és egyszerű volt, az egyenes sziluettje miatt Andrea alakja nem lett tökéletesen kiemelve, de szerintem erre nem is volt szüksége, mivel a szoknyarész így is elég rövid volt, szóval a hosszú lábaira elegendő figyelem került, szóval más testrészének a "megvillantására" egyáltalán nem volt szüksége, mert a végeredmény nagyon szexi és játékos lett. A tervezés alapszíne a fehér árnyalat volt, ami a napbarnított bőrszínével remek összhangot alkotott, az átlátszó rövid ujjak egy kis modernséget is belevittek az egészbe, míg a fekete, napot ábrázoló mintázat az egészet hibátlanul feldobta és izgalmasabbá tette. Kiegészítőként egy pár fehér Christian Louboutin magassarkút választott, ékszereket ez alkalommal nem viselt, igaz nem is volt rájuk szüksége. A haja szabadon maradt, viszont oldalt elválasztva és lelapítva viselt, sikkes formában. A sminkje szintén Twiggy-t idézte meg; a szemeit erőteljes, fekete szemhéjpúderrel és szempillaspirállal emleték ki, az arcát bronzosították és highlighter-t is használtak, végezetül az ajkaira rózsaszín rúzst vittek fel.