Bella Hadid még május 10-én, csütörtök este megjelent az 'Ash is the Purest White' premierjén, amit a 2018-as Cannes-i Filmfesztivál harmadik napján rendeztek meg a Palais des Festivals-ban.

A 21 éves modell egy tőle szokatlanul egyszerű és kifinomult, klasszikus stílusú outfitben lépett a vörös szőnyegre a kamerák elé, ahol most először sikerült neki az, ami az előző két évben nem: nem villantotta meg az alsóneműjét, amit elkönyvelhetünk egy nagy fejlődésnek szerintem. Bella egy mályvaszínű, lefelé bővölő, A-vonalú és pánt nélküli custom made Christian Dior Couture estélyit viselt, amit szaténból készítettek el és hosszú uszállyal egészítettek ki. Az első gondolat, ami az eszembe jutott az volt, hogy nahát, végre normálisan felöltözött, aminek nagyon örültem és egy darabig ez el is vakított, mert első látásra imádtam a ruhát, aztán ahogy egyre jobban és alaposabban néztem meg észrevettem a hibáit, illetve azt is, hogy a végeredmény összességében mennyire ódivatú lett. Egyértelmű, hogy ezt a szettet a 90-es évek, illetve a 2000-es évek eleje inspirált, ami egyébként nagyon közel áll mostanában Bella megjelenéseihez, de eddig még egyik választása sem tetszett kifejezetten, melyek ezt a vonalat követték. A ruha nem lett volna rossz, de hatalmas hiányérzetem volt vele kapcsolatban és nem azért, mert semmi díszítés nem kapott helyet rajta, mert egyáltalán nem hiányoztak a csillogó kristályok és flitterek, azok helyett ott voltak a csodás ékszerek, melyek tették is rendesen a dolgukat, sokkal izgalmasabbá és elegánsabbá tették a végeredményt. A hiányérzetet főleg az okozta, hogy nem dolgozták ki megfelelően sem a felső- sem pedig a szoknyarészt. Maga a ruha úgy nézett ki, mint egy régi szalagavatós/báli estélyi, de az is a rosszabb fajtából, hihetetlen számomra, hogy ez egy Dior, ráadásul couture tervezés, mert egyáltalán nem úgy néz ki sajnos. A szabás nem volt rossz, de nem is volt tökéletes; Bella dereka és a csípője ugyan szépen ki lett emelve, de egyáltalán nem tetszett, hogy a derékrész ennyire alacsonyan, a csípője vonalában helyezkedett el (ha valamit utálok, akkor az ez). A másik gondom az anyaghasználat volt, mert az ő esetében nem figyeltek a szaténra és több helyen is eléggé látványosan összegyűrődött. A színválasztással sem dobogtatta meg a szívemet, mert ennél unalmasabb árnyalat nem igazán van; nem is rózsaszín és nem is nude, a kettőnek a keveréke, a modell bőrszínével pedig szinte teljesen egybeolvadt, kicsit sem egészítették ki egymást, amitől az egész még unalmasabb és felejthető lett számomra. Szépnek szép volt és csinos is, illetve boldog voltam, hogy végre valami visszafogott tervezést is láthatunk rajta, amiből nem villan ki sem a melle, sem pedig az alsóneműje, szóval elindult a fejlődés útján, de még nem érkezett meg teljesen. A stylingot viszont imádtam, a kiegészítők (főleg az ékszerek) tökéletesek voltak. A megjelenését egy pár Christian Dior magassarkúval és Bulgari ékszerekkel tette teljessé.

Bella haja leengedve maradt, amit oldalt elválasztva és szögegyenesre vasalva viselt, sikkes formában. A sminkje is egészen természetes lett; a szemeit barna szemhéjpúderrel és szempillaspirállal emelték ki, az arcát finoman kontúrozták és pirosították, valamint egy kevés highligher-t is használtak, végül az ajkaira nude színű szájfény került.